Magyarságunkról az önismeret tükrében – a IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson jártunk
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói és doktorandusz hallgatói is részt vettek a 2026. augusztus 24–29. között Miskolcon és Sárospatakon megvalósult IX. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, amelyet a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Miskolci Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem szervezett, és amelyre a világ 22 országából érkeztek kutatók. A nemzetközi találkozó, amelyet 1981 óta ötévente rendeznek meg, idén Az önismeret forrásai – a magyarságkép változásai címet kapta, és 350 előadó 30, főként miskolci helyszínű szimpózium keretében mutathatta be kutatási területének eredményeit.
Az esemény a különböző tudományágak művelőinek interdiszciplináris fóruma, amely feladatának tekinti, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyarságkép vizsgálatában is. Ennek fényében hangzottak el előadások a kulturális antropológia, a néprajz, a nyelv-, a történet- és az irodalomtudomány, a zenetudomány, a film- és színháztudomány, a művészettörténet, a zenetörténet, a filozófia, valamint egy tágabb értelemben vett kultúratudomány, továbbá a tudomány- és technikatörténet művelőitől is.
Intézetünk oktatói és doktorandusz hallgatói a nyelvészet és az anyanyelv-pedagógia témakörében megvalósult szimpóziumokba, ill. szekciókba kapcsolódtak be.
Vančo Ildikó volt a szervezője és elnöke a Kint és bent: A térségi változások kulturális vonatkozásai a közép-európai térben című, három szekciót is magába foglaló szimpóziumnak, amelyen a korábban is soknemzetiségű, sok kultúrájú közép-európai térség politikai átstrukturálódása következtében lezajlott/zajló nyelvi-kulturális változásokat vizsgáló előadások hangzottak el. A Kisebbségi identitás, nyelvi ideológiák és nyelvváltozatok szekció keretében Vančo Ildikó ismertette a szlovákiai magyar nyelvváltozat jellemzőit, Oros Bugár Anna pedig a szlovákiai magyar középiskolások identitásában kirajzolódó államhatárokról és mentális terekről beszélt. A Tér, nyelvi tájkép, reprezentáció és digitális nyilvánosság szekcióban Presinszky Károly a szlovákiai magyarság nyelvének internetes megjelenítéséről tartott előadást, Szűcs Natália pedig bemutatta a szlovákiai magyar kisebbség politikai nyelvi reprezentációját a választások nyelvi tájképén.
A tulajdonnevek mint az identitástudat és a magyarságkép alakítói és tükrözői című szimpózium középpontjában olyan kutatások álltak, amelyek a magyarországi és a határon túli magyar közösségek történeti vagy jelenkori névadásának és névhasználatának sajátosságait mutatták be az identitással, az önismerettel és a magyarságképpel összefüggésben. Ennek keretében Angyal László Fülek magyar–szlovák utcanévpárjainak névadási és fordítási sajátosságairól, Bauko János pedig a tulajdonnevekről mint a kétnyelvű névszemiotikai tájképben megjelenő magyarságszimbólumokról beszélt.
A Nyelvtanítás, nyelvi szerkezetek, transzfer és kulturális közvetítés szekcióban Kozmács István szlovákiai magyar tanulók fogalmazásaiban megmutatkozó kulturális kódokat és nyelvi transzfereket mutatott be.
A Nyelv és identitás szimpózium során a résztvevők tudománytörténeti, eszmetörténeti, illetve empirikus adatokon nyugvó előadásokat hallhattak, amelyekben többek között arról esett szó, hogy hogyan és milyen identitásokat fejezett és fejez ki a magyar nyelv használata más nyelvekkel szembeállítva, ill. milyen identitások kapcsolódtak vagy kapcsolódnak a magyar nyelv változataihoz. Kovács Patrícia egy, szlovákiai magyar gyermekek körében megvalósított interkulturális érzékenység-vizsgálatról beszélt a multikulturális nevelés kapcsán, Szendi Tünde pedig a helyi, regionális és nemzeti identitás nyelvi eszközeit ismertette szlovákiai magyarokkal készített életútinterjúkban.
Bárczi Zsófia előadóként, a Nálunk és szomszéd nemzeteknél – Szimpózium Kiss Gy. Csaba emlékére című szimpózium társszervezőjeként (Mészáros Andorral, az ELTE docensével) és a kongresszus résztvevői számára szervezett Legendák nyomában című kirándulás társszervezőjeként (Weiszburg Tamással, az ELTE docensével), valamint a Technikatörténet, innováció- és tudománytörténet című poszterkiállítás társszerzőjeként is bekapcsolódott a konferenciába. Előadását az említett szimpózium keretében Palimpszeszt versus antológia. A városi tér a versengő nemzeti önreprezentációk irodalmi lenyomatában c. tartotta meg.
A kongresszus remek alkalom volt intézetünk munkatársainak arra, hogy saját kutatásaik bemutatása mellett megismerjék szűkebb-tágabb tudományterületük kutatóit, újabb ismeretekkel, nézőpontokkal és ötletekkel gazdagodjanak, és hogy ápolják szakmai kapcsolataikat, ill. újakat építsenek ki.
A szervezők a konferencián elhangzott előadások összefoglalóiból egy ISBN-számmal ellátott, digitális rezümékötetet is készítenek.
Készítette: Kovács Patrícia, Szendi Tünde, Szűcs Natália
Fotók: Nagy Denisza, Oros Bugár Anna, Szendi Tünde, Szűcs Natália
